2018. május 10., csütörtök

Csatahajók a XXI században?!

D. Trump legújabb ötlete, hogy a csatahajókat vissza kellene állítani az amerikai haditengerészet kötelékébe. Elsőre blődnek tűnhet az ötlet, de valójában lehet-e létalapja ennek? Milyen okok miatt lettek kivonva ezek a hatalmas hajók? Mi szerepük lehetne ma? Mit kellene átalakítani rajtuk? A következőkben ezt járjuk végig:
A – Tévhitek a csatahajókról!

B – Mi lehetne a szerepe a flottában?

C – Milyen lenne egy modern csatahajó?


A – Tévhitek a csatahajókról!

1- A csatahajók védtelenek a légierővel szemben!
Valójában a történelemben sokkal több anyahajó pusztult el légitámadásban, mint csatahajó, ennek az egyik fő oka, hogy a korszerű gyors csatahajók nagyon jól bírták a torpedók és légibombák találatát. Természetesen ez alól voltak kivételek is (az olasz hajókra mindez nem igaz). Ráadásul a csatahajók utólag is felszerelhetőek MINDEN olyan légvédelmi eszközzel, amivel a legújabb cirkálók rendelkeznek. Valójában a csatahajók nyílt tengeri csatában egy meglepetésszerű ellenséges légitámadást nagyobb eséllyel vészelnének át, mint az anyahajók.

http://www.bb62museum.org/images/BBNJ13.JPG


2 - A csatahajók lassúak!
Ez talán a legnagyobb téveszme. A gyors csatahajók (pl a BB-61 USS Iowa) 60 km/h feletti sebességre képesek, amellyel a legtöbb anyahajót (USS Gerald R. Ford) és a korszerű cirkálók jelentős részét (Ticonderoga-osztály) is lehagyják. Mindemellett hatótávolságuk is kiemelkedően nagy, a hideg háború és az öbölháború alatt is gyakran a csatahajókból töltötték újra a rombolók és cirkálók üzemanyag- és ellátmánykészleteit.

3 - A páncélzatuk ma már nem jó semmire!
Ez szintén téveszme, a csatahajók 250-350 mm vastag, különleges, a harckocsikénál keményebb oldalpáncélját a mai hajóelleni rakéták döntő többsége egyszerűen nem képes áttörni, akár többszöri találattal sem, a harckocsik elleni páncéltörő rakéták pedig nem okoznának elég kárt a hajó belsejében. Ez alól csak néhány olyan rakéta a kivétel, mint az SS-N-22. Kiemelendő azonban, hogy egy ilyen találat a szokatlanul erős rekeszfalak miatt nem lennének végzetesek feltétlenül a hajóra, ellenben az anyahajókat egyetlen ilyen találat is menthetetlenül a tenger fenekére küldené. Ez az aknákkal és torpedókkal szembeni védettségre is igaz, hiszen a csatahajók víz alatti része is több rétegű burkolatot kapott és különleges rekeszbeosztású, hogy a robbanási hullámokat a szerkezet elviselje.

4 – A csatahajók nem váltak be a világháborúban!
Az igazság az, hogy a háborúban nagymértékben befolyásolták a harcok kimenetelét a csatahajók. Nem csak a frontális csatákban, de a konvojok elleni rohamokban (Tipitz), a partraszállások támogatásában, és az ellenség fő erőinek lekötésében is kiemelt szerepük volt.
A csatahajókkal szembeni negatív szemlélet valójában a ritka kivételek hírhedtségéből fakadnak, mint Pearl Harbor, az angol déli flottilla pusztulása és a Jamató esete. A valóságban a csatahajók viszonylag kis veszteségekkel, nagy hatásossággal harcolták végig a háborút, azonban a korabeli propaganda (és így a fennmaradt film híradós felvételek) a repülőgépeket előnyben részesítettek és ebből elég torz módon képeződött le a valóság.

5 - A csatahajók könnyű célpontok ma már!
Tulajdonképpen egy csatahajó páncélozatlan részei is erősebb szerkezetűek, mint a korszerű cirkálók és rombolók, vagy akár anyahajók felépítménye, így ez az állítás blődség. Különösen, mivel a Crossroads teszt során több csatahajót atomrobbantásnak tettek ki. Sem a hajók alatt, sem azok felett, sem a közvetlenül mellettük robbanó atombombák nem tették tönkre a hajókat és a sérüléseket egy legénység könnyen kezelni tudta volna. Sok esetben egyébként teljesen harcképes állapotban maradtak a csatahajók a párszáz méterre tőlük felrobbantott hidrogén és atombombák ellenére.




6 - A csatahajók fenntartása drága!
Ez igaz, csak épp az összes hadihajóra igaz ez. A valóságban az Iowa-k működtetése a kilencvenes évek elején nem haladta meg jelentősen a Ticonderoga-osztályú cirkálók költségeit, miközben a harcértéke jelentősen meghaladta azt. Egy part menti város bombázása csatahajóval töredéke annyiba került, mint a légibombázás. Érteni kell, hogy a tengerpart (ami az USA célországainak jelentős részénél eléggé lefedi a „lényeget”) bombázása lényegesen olcsóbb a 400 $-ba kerülő ágyúlövedékkel, mint a 100 milliós gépekről ledobott 1 milliós bombákkal, vagy a cirkálók 2 milliós rakétáival. A mélységi célpontok elleni akciókban is olcsóbb volt a csatahajóról indítani Tomahawk cirkálórakétát, mint B-52-ről. Ráadásul ha a csatahajó lövi a földi célpontokat, akkor az anyahajó harci repülői ez alól tehermentesülnek, így jobban koncentrálhatnak az ellenség légierejére és hátországára, tehát az bevetett anyahajó harcértékét is növeli a csatahajó.
Image result for battleship missile

7 – A csatahajók fegyverzete semmire sem jó 1945 óta!
Valójában a hidegháborúban sikeresek voltak a csatahajók. Az US NAVY csatahajói képesek voltak a koreai háborúban géppuskafészek méretű célokat kilőni, Vietnámban felszámolták pár nap alatt a Ho-shi-min ösvényt egy, a tengerhez közeli szakaszán, amit éveken át hiába szórt éjjel-nappal napalmmal az USAF. A hidegháború második felében a New Jersey pár sorozattal megsemmisítette a szír légvédelmet és a tüzérség javát a Golán fennsíknál, miután ezzel a légierő felsült. Líbiában is jelentős szerepük volt.
Emellett a francia Jean Bart részt vett a szuezi harcokban, azonban a francia tengeren-túli hatalom csökkenése miatt a felújítás elmaradt. Az angol csatahajókat kiképzésre használták, illetve Hong-Kong visszafoglalásában részt vettek, de a gépészeti részük (nem kis részint a sietős gyártás miatt) idő előtt elkopott és felújítás helyett lebontották őket.

http://www.bb62museum.org/images/g435681.jpg

Jó-jó, de csak okkal dobták ki a csatahajókat a világháború után !!!!!!!
Valójában az angolok rongyosra használták a hajóikat, a hajóállományuk közel kétharmada elsüllyedt, vagy a tervezett élettartalma alatt elvárt teljesítmény többszörösét tette meg a Csendes Óceán harcai vagy épp az U-bootok kergetése közben és gyakorlatilag újjá kellett volna építeni gépészeti részeiket. A HMS Vaungardot pedig 1960-ig használták, amikor pedig azért vonták ki, mert az angol nagyhatalmi státusz megszűnt. A franciák elvesztették világhatalmi státuszukat, ezért a teljes flottát jelentősen leépítették, a Jean Bart így is részt vett több háborúban, egyszerűen széthasználták a tesztek során. A szovjetek soha nem is rendelkezetek modern csatahajókkal, a japánok és németek pedig háborús vesztesként nyilvánvalóan nem tarthatták meg azokat. Az USA pedig NEM vonta ki csatahajóit. a négy Iowa osztályú hajó részt vett a koreai, vietnámi, szíriai, líbiai és iraki harcokban is 1950 és 1991 között.
Azt is érteni, kell, hogy az ’50-es években senki nem számolt hagyományos harcokkal, a jövő háborúit egyszerű légi harcok során végzett szőnyeg-atombombázásnak képzelték el, így a csatahajók mellett a harckocsi programokat is jegelték (a NATO nem rendelkezett a T-54 elleni reális ellenponttal 1960-ig, amikor elkezdtek megjelenni az olyan járművek, mint a Leopard, az M60 és a Chieftain).
Emellett a repülőgépipar lobbiereje ekkor brutálisan nagy volt és sok esetben a repülőgyárak kilóra megvették a döntéshozókat, amikor határozni kellett a befektetésekről, pont ezért készült ebben az időszakban olyan sok, értelmetlen és repülni alig képes repülőgépszörny. Így az „anyahajók győzelme” NEM katonai, hanem KIZÁRÓLAG politikai kérdés volt. Egyébként a korra ez általánosan jellemző volt és a rengeteg bukott, a harci alkalmazásra teljesen alkalmatlan eszközök garmadája lett CSAK ÉS KIZÁRÓLAG azért kifejlesztve, mert 1-1 gyár jól feküdt valamelyik döntéshozónak a GAR rakétától a Bristol 188-on át (amin azért a Yak-38 és a F-102 is túltett) a Scorpion páncélvadászon keresztül a Pz68-ig. Persze ez nem jelenti azt, hogy a csatahajókat amúgy nem szerelték volna le, csak éppen ezt nem tudhatjuk, mert nem a harcászati szempontok döntöttek végül.
Végül hozzá kell tenni, hogy a háború előtti útkeresés jegyében elég rosszul sikerült kísérleti csatahajók is készültek, (a South Dakota és a Littorio kiváló példa) ezeket persze hamar leszerelték, ami nagyban hozzájárult a csatahajók gyors fogyatkozáshoz, hiszen pont a legújabb típusok voltak a leggázabbak több ország esetében. De alapvetően a csatahajók pont azért koptak ki, mert beálltak és széthasználták őket.



B – Mi lehetne a szerepe a flottában?

Mi lehetne a szerepe egy csatahajónak ma?
Egyszerű: ami a Kirov csatacirkálónak is az orosz tengerészetben, csak ennek még olyan páncélja is lenne, ami a mai tengerészeti fegyverek kb. 70%-a ellen véd és a nehézlövegekkel hatalmas pusztítást tud okozni  parmentén (ez rakéta póthajtásos gránáttal 200 km-t is jelenthet!). Ki kell ebben emelni azt is, hogy még mindig olcsóbb lenne az USA meglévő Iowa hajóit felújítani, mint új csatacirkálókat kifejleszteni és építeni.



C – Hogyan kellene egy modern csatahajó fegyverzetének kinéznie?

1) 6 db nagy űrméretű csatahajólöveg két toronyban. Ezekkel a hajó kifejezetten olcsó rombolólövedékkel is nagy pusztítást végezhet és hatásos (40m CEP, a cirkálórakétákkal egyenértékű pontosság!) támogatást nyújthat partraszálláskor. Ez a modern, rakétapóthajtásos technológiákkal könnyen növelhető akár 200km hatótávig, ami különösen a csendes óceáni és közel-keleti területeken döntő tűzerő lenne. Ezáltal a csatahajó úgy lenne képes több száz tonna lőszert célba juttatni, hogy annak költsége töredéke lenne egy anyahajó azonos bevetésének.

2) A hátsó torony eltávolítása után, annak helyére (akár a páncél alap megtartásával!) VLS blokkokban nagyszámú (akár 100+) rakéta elhelyezése indokolt. Ez egyben a misszióhoz igazított fegyverzetösszetételt is lehetővé teszi, hiszen a szabványosság miatt a következő eszközök bevetésére alkalmas:
  • RIM-66M Közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta
  • RIM-161 Ballisztikus fegyverek elleni, nagy hatótávolságú légvédelmi rakéta
  • RIM-162 ESSM légvédelmi rakéta
  • RUM-139 Tengeralattjárók elleni rakéta
  • RIM-174A nagy távolságú légvédelmi rakéta
  • BGM-109 Tomahawk cirkálórakéta
A hajó gépháza felett a meglévő vegyes Tomahawk-Harpoon indítóállványok helyett ezután itt csak a Harpoon fegyverzet maradna, amelynek számát lényegesen növelni lehete, 32-re.
Összesen tehát a 100-120 + 32 irányított rakétafegyver jelentős légvédelmi és tengeralattjáró-elhárító kapacitással ruházná fel a hajót, továbbá a szárazföldi csapásmérés lehetőségei jelentősen bővülnének, pusztán ez a Kirov csatacirkálókat elérő kapacitást tenne lehetővé az egyéb előnyök mellett..

4) A hajó légvédelmét jelenleg 4db Phalanx CIWS alkotja, ezt tehát jelentősen bővítené a Standrard rakéták jelenléte, valamint a korszerű manőverező, tengerszinten haladó hajó-elleni rakéták terjedése miatt a RAM rendszer telepítése is elképzelhető lenne. A elektronikai elemek számára szükséges hely többszöröse is rendelkezésre áll a hajón.

5) A hajó hátulsó taktusában felszabaduló hely lehetővé tenné a korábbi 3 helikopter és/vagy 9 UAV-ból álló felszerelés jelentős bővítését. A lövegtorony eltávolítása után a tatt "lecsupaszításával" a rendelkezésre álló terület triplájára növelhető, ezért jelentős számú (12+) felfegyverzett drón (UCAV) és 3-6 helikopter légi egysége elhelyezhetővé válik. Ezek pontos típus összetételét a mindenkori bevetés követelményeihez lehet igazítani. Ebben a futó, helyből felszálló UCAV fejlesztések is előrelépést jelenthetnek. Ezáltal a hajó kisebb hordozóvá válna, amelyen akár (a hátsó torony eltávolítása révén) rövid a faron kismértékben túlnyúló leszállópálya épülhetne VTOL repülőgépek számára, valamint bizonyos UAV-t indítására. Ilyen átalakításra számos sikeres példa volt a történelemben.

6) A hajó egyéb fegyverzete is bővíthető, bőséges hely van torpedók, kisebb ágyúk, gépágyúk számára, főleg ha a régi 5"-es ágyúk helyett, szóba jöhet akár a korszerű tengerészeti gyorstüzelő lövegek telepítése is.



Mivel a hajó páncélzata ma is kielégítő, e téren változtatás nem szükséges. A 307 mm vastag oldalpáncélt a kurrens hajóelhárító rakéták nem képesek áttörni, a hajóban jelentős kárt nem okoznának. Az olyan, tetemes kinetikus erővel becsapódó lövedékek, mint az SS-N-22 a páncélzat bizonyos részeit áttörhetik, azonban a hajó szerkezete így is lényegesen jobban ellenállna egy robbanásnak, mint a legtöbb kurrens páncélozatlan hajó, ide értve az anyahajókat is. Akna- és torpedóvégzettsége mai viszonylatban is kiemelkedő.

A hajó legjelentősebb hiányossága ma az elavult hajtóműben kereshető, bár a hajó a tévhitekkel ellentétben gyors (33 csomó = 61 km/h), de üzeme gazdaságtalan mivel nagy élőerőt igényel a működtetés. Ennek megoldására számos lehetőség van, a szükséges teljesítménykategóriában a katonai és a civil iparból egyaránt. Az US NAVY által használt gázturbinák megfelelő átalakítással a gőzturbinák helyére integrálhatóak, a kazántér pedig felszabadul egyéb funkciókra, így akár további helikopterek, UAV-k vagy rakétafegyverzet lenne elhelyezhető itt, vagy akár irányítóközpont, elektronikai hadviselést szolgáló rendszerek, továbbá akár mobil kórház is. Ezek akár moduláris rendszerben, cserélhető konténerekben is kialakíthatóak lennének. Természetesen a hajó felszabaduló tereiben kisebb partraszálló csónakok és tengerészgyalogos egységek is szállíthatóak lennének. Kiemelendő, hogy a várhatóan jelentős tömegcsökkenés miatt a hajó sebessége kismértékben nőhet is.



Összességében a hajók átalakítása bár tetemes költséget emésztene fel, nagy harcértékű, a világ "forró pontjain" jól használható hajó alakulna ki amely:
a) - Védett számos hajó elleni fegyvertől, amely a páncélozatlan egységek számára végzetesek lennének, amely különösen a tengerpart-közeli bevetéseknél döntő lehet..
b) - Fegyverzete alkalmas a partraszállások tűztámogatására, valamint az ellenség hátországának támadására nagy pontossággal és az anyahajóknál nagyobb költséghatékonysággal.
c) - A hordozott eszközök (UCAV, helikopter, motorcsónakok) alkalmas a nagyléptékű felderítésre és kiemelt célok megsemmisítésére.
d) - Hatalmas raktározási képességei miatt logisztikai támogatást tud nyújtani a flotta többi egységének(üzemanyag, lőszer, ellátmány...), kórház és vezénylési központ működhet rajta, miközben sebessége révén a rombolókkal és cirkálókkal is lépést tud tartani.
f) - Jelentős légvédelmi kapacitásai miatt kiegészíthetné az anyahajók szerepét, különösen a kismagasságban többszörös hangsebességgel, kitérő manővereket végezve haladó modern hajók elleni rakétákkal szemben.
g) - Adottságaival tehát nagymértékben megnövelné a flotta tűzerejét, szélesítené annak profilját. A csatahajók azonban NEM az anyahajók helyét vennék át, hanem azokkal kölcsönösen támogatnák egymást, a cirkálok és az anyahajók közötti űrt kitöltve.

A csatahajókkal kapcsolatos tévhitekről angolul értők számára remek összeállítás található itt:
https://www.youtube.com/watch?v=QR9xDHQX0AU

6 megjegyzés:

  1. Tisztelt Szerző!

    Ennyi sületlenséget és komoly tárgyi hozzá nem értést régen olvastam (ha egyáltalán) mint amiket összehordott itt Tisztelt Vasi úr. Pedig bő 20 éve foglalkozom behatóan a témával. Az elején gondolkoztam, hogy tételesen végig megyek rajtuk, de a közepe körül feladtam, majd ezt a mondatot meglátva az állam leesett: "Végül hozzá kell tenni, hogy a háború előtti útkeresés jegyében elég rosszul sikerült kísérleti csatahajók is készültek, (a South Dakota és a Littorio kiváló példa) ezeket persze hamar leszerelték, ami nagyban hozzájárult a csatahajók gyors fogyatkozáshoz, hiszen pont a legújabb típusok voltak a leggázabbak több ország esetében."

    Nincs azzal gond, ha valaki nem ért hozzá, de legalább ilyen bődületet ne találjon ki. Kíváncsi lennék ugyan mire alapozva született meg ez a mondat, amiben ráadásul önmagában is logikai ellentmondás van.

    Maradok tisztelettel.

    VálaszTörlés
  2. Kiegészítés az előző hozzászóláshoz :)

    1.\ Az angolok 15 csatahajóval/csatacirkálóval vágtak neki a 2. Vhnak és épült még hozzá 5 KGV+ Vanguard. Ebből elveszett a Hood, a Repulse, a PoW, a Barham és a Royal Oak, ez erős jóindulattal is csak a negyede az állománynak, mondjuk ha a dokkolási balesetben lesántult Valiantot is ideveszem akkor a negyede összejön. Mi az hogy a 2/3-a?????

    2.\ Az angol hajókból javarészt a modernek mentek a Csendes oceánra (kivétel Nelson), ezeknek semmiféle gépészeti gondja nem volt (nem hogy nem teljesítették a többszörösét az éllettartamuk alatt elvráthoz képest, de soknak még a fele sem volt meg) - szezont a fazonnal a Rodney esetével a Bismarck akció idején (Nelson testvére), illetve a '42-ben az Indnain perecelő R osztályú csatahajókkal

    3.\ A Vanguardos mondat az egyetlen ami jogos, bár nem ezért vonták ki

    4.\ Mi az hogy leépítették??? A Franciák a háború után még an émet zsákmányolt rombolókat is befogták, sők az amerikaiktól/britektől kaptak hordozókat kölcsönbe, hogy legalább valamekkora flottát összekaparjanak. Jean Bart-ot full újjáépítették és eleve modernizálva állt szolgálatba, semmiféle széthasználásról nem volt szó....nem volt még 6 éves a hajó a tartalékba helyezéskor, miről beszélünk????

    5.\ Az USA igenis kivonta az Iowa-kat, egyedül a Missouri maradt aktív végig, csak reaktiválták őket de kb 2 évnyi szolgálat után újra kivonták őket Kora után. Vietnamban egyedül a NJ volt ott.

    VálaszTörlés
  3. Szomorú, hogy a cikk szerzője olyan fogalmakkal sincs tisztában, hogy mit jelent a cikkben végig emlegetett "anyahajó". Nyilván Repülőgép-hordozóra gondolt.

    VálaszTörlés
  4. Nem tudok szebben fogalmazni, hogy az egész cikk úgy bugyutaság, ahogy van. És akkor igen sokszor számoltam el húszig, hogy csak a bugyuta jelzőt használjam...

    VálaszTörlés
  5. A blogbejegyzés tévedései kicsit bővebben.
    https://htka.hu/2019/02/20/htt-csatahajok/

    VálaszTörlés