2018. november 4., vasárnap

Sad but true


Novemberben 20 fok, nyáron havazás, de Trump szerint nincs klímaváltozás.
A műanyagot elvileg újrahasznosítják, de több a mikroszkópikus műanyagcafat a vízben, mint a plankton (ennyit arról, hogy a hal egészséges).

Csak így tovább a kihalásunk felé!

2018. augusztus 10., péntek

Űrhaderő? Egy újabb téma amiről a teljes média ökörségeket ír...


Trump zseni vagy idióta?
Ez alapján az ötlet alapján egyik sem.
A média szokás szerint nem néz utána annak, amiről fröcsög és ezzel félre vezeti a teljes világot... és saját magát is. Az űrhaderő felállítására ugyanis 1998-óta zajló, megalapozott projekt az amerikai haderőben, nem Trump ad-hoc ötlete. Maga az USAF 1997-98-ben történt átszervezése során eleve be lett tervezve 2020-as határidővel egy űrhaderő felállítása (Briefing, HQ AFSPC/XPX, subjects Air Force Space Command Vision), és a szükséges háttér előteremtéséhez nélkülözhetetlen lépcsők sorozatát is feltárták tanulmányokban (Air Force Space Command Strategic Master Plan, 1997).

 Valójában nem Trump ötlete a Space Corps, hanem több évtizedes fejlesztési program célja.

 1998 végén Clinton bácsi rendelte el a szükséges kutatások (lő 3D nyomtató) és tanulmányok megkezdését, megindultak a részprojektek (UAV-k, C2 rendszerek, lézerfegyverek). Egyébként az idő közben lefújt FCS rendszer is ezzel karöltve készült volna, de csak részben realizálódott (lö drónok, érintőképernyős tablet - igen a Future Soldier projekt már 2003-ra ezzel akart ellátni minden rajparancsnokot). Tehát valójában az űrhaderős terv olyan szépen fut 1998 óta, hogy mára a mindennapjaink részét képezi számos eleme!

 Az "idióta fantazmagória" működése gyakorlatban: a Space Force 2020 tanulmány által lefektetett műholdas vezérlésű harci drónok rendszerének tényleges bevetése ISIS célpontok ellen, 2016 (MQ-9).

Mire jó a Space Corps?
A korabeli dokumentumok több releváns (mára valósság vált) veszélyt jeleztek előre, amiben az űr, mint harctér szerepe nőni fog. Ilyen a határokat teljesen semmibe vevő 21. sz.-i globális és regionális terrorizmus és szervezett bűnözés (drog-, ember- és gyerekkereskedelem; maffiaállamok létesülése), valamint az állami irányítás nélkül maradt területek gyors növekedése (pl Szomália, Száhel öv részei, stb.). Továbbá a high-tech fegyverek elterjedését is előre jelezték (ma már a legutolsó afgán csapat is kínai rakétákkal rendelkezik, amihez olyan iPhone-on futó orosz ballisztikai program van amivel 5 m CEP pontosság is elérhető, az ISIS É.-Ny. Irakban Csecsen és Bosnyák zsoldosok segítségével olyan szintű hadműveleteket szervezett le, ami sok európai komoly haderő is megirigyelne).
Ezek ellen a veszélyek ellen a hagyományos haderők tehetetlenek, pont azért mert állami szint alatt zajlanak, elszórva, konkrét célok és érdekrendszerek hiányában. Ez az akkor science fiction-nak tűnő előrejelzés ugyebár elég szépen be is bizonyosodott 2000 óta: 
  • A drogháborút elvesztette a "nyugat" a kartelek nagyobb gazdasági, katonai és politikai potenciállal bírnak mint sok közepes ország.
  • A földön sosem volt annyi rabszolga még mint ma, a maffia komplett államrészek felett vette át az irányítást, míg a bukott, nem funkcionáló államok száma rég meghaladta a 20-at. Latin Amerika, Afrika és Ázsia sok-sok Magyarországnyi területe nem államok, hanem kartelek, bandák és magánhaderők irányítása alatt vannak, komoly katonai erőkkel.
  • A kurrens háborúk java nem országok, hanem multinacionális "vállalatok", félkatonai/politikai/vallási csoportok között zajlanak, regionális szint alatt (Zetas), vagy épp sok ország területén (ISIS). A magánhadseregek és globálisan mobilis zsoldosok jelentősége sokszorosára nőt: ma már nem magányos bérgyilkost bérelnek fel, hanem komplett századokat és zászlóaljakat is.
  • A kíber-terrorizmus és ipari kémkedés járványszerű terjedése pedig ténykértéssé vált.


 2018 valósága: tömeges emberkereskedelem és rabszolgaság, irreguláris háborúk, tengeralattjárókat gyártó államnyi drogkartelek, high-tech technológiákkal felszerelt terroristák és magánhaderők. Valójában a modern konfliktusok főszereplői már nem államok: a hagyományos haderők NEM erre valók.

Tehát mára a hétköznapi valóság lett az, ami 1995-ben a cyberpunk irodalom volt. Állami szint alatti konfliktusok, nemzetközi kockázatok, fejlett fegyverek széles örű terjedése, aszimmetrikus harcmezők és nem-állami hadviselők jellemzik a 21. század harcmezőit.
Az űrhaderős tervekből mi valósult meg eddig?

Mit tehet ez ellen az űrhaderő?
  • Globális lépték: egy lézerekkel/rakétákkal felszerelt műhold bárhol, bármikor bevethető.
  • Hírszerzési dominancia: a terv fő eleme, hogy valós idejű hírszerzési adatok alapján azonnali reakciók történjenek
  • Többdimenziós manőverezés: a "függőleges átkarolás", azaz a légierők kialakuásával nagyjából azonos léptékű ugrás az űr bevétele, mivel teljesen új dimenzióba helyezi a taktikai mozgékonyságot és az ellenség hagyományos védelmének megkerülését.
  • Légi dominancia: az űrhaderő egyik fő feladata a légierők elfojtása, gyakorlatilag öngyilkossággá degradálná egy MiG felszállását a repülőgépek ellen használható lézerek és rakétafegyverek elterjedése, valamint a távvezérelt harci drónok tömeges bevetése.
  • Globális csapásmérés: precíziós és relatíve olcsó támadások lehetősége földi és vizi célok ellen, bárhol a planétán lézerekkel vagy kinetikus eszközökkel (egy űrhajóról indított pár dolláros acél lövedék meteorként becsapódva legalább akkora pusztítást okozhat, mint egy szőnyegbombázás).
  • Zavarás és roncsolás: Védelmi és támadó műveletekben egyaránt hatásos az ellenséges logisztika és vezetés ellehetetlenítése bizonyos objektumok fizikai károsításával vagy elektronikus zavarásával (ECM).
  • A felderítés új dimenziója: a felderítő elszközök (műholdak, mikroműholdak és műholdakon keresztül vezérelt drónok rendszere) globális szinten is lehetővé teszi a közel valós idejű megfigyelést. Mivel az eszközök nem-optikai (radar, akár röntgen is, stb) érzékelőkkel is rendelkeznek a rossz időjárási körülmények sem akadályozzák ezt.
  • Légköri műveletek: A program részét képezte bizonyos időjárás-módosítási tevékenységek képességének kialakítása. Ide tartozik a légköri areoszolok általi esőképzés, felhőoszlatás (pl szárazjég vagy ezüst-jodid segítésével). NEM, a Haarp és Chemtrail kontekók baromságai nem tartoznak ide!!!
  • A program leginkább kérdéses része az űrszállítású csapatok létrehozása, mert katonai alakulatok és utánpótlás föld körüli pályán állomásoztatása és landoltatása célpontok közelében szó szerint csillagászati összegekbe kerülne.
A koncepció központi eleme a hálózatosság és a digitális távvezérlés, nem az űrhajózás.

Mi valósult meg belőle eddig?
Az FCS és az SF2020 keretében elkészült részlet-fejlesztések egy jelentős része mára beépült a katonai mindennapokba. Ide sorolhatóak:
  •  Műholdanon keresztül vezérelt felfegyverzett és felderítő drónok (MQ-9 Reaper,  RQ-16, RQ-21 Blackjack)
  •  Lopakodó harci robotrepülők (RQ-170)
  •  Műhold- és űrhajó-elhárító rakéták (RIM-161 IIA)
  •  Digitális felderítési és vezetési rendszer (C2ISR)
  •  Optikai és elektronikai hírszerzési műholtak új generációja
  •  Különleges berendezések: 3D nyomtatók, kompozit fegyverek, stb...
RIM-161IIA, Műhold- és űrhajó elhárításra alkalmas ABS rakéta 2017.


Részlegesen elkészült, fejlesztés alatt álló, gyakorlatban már kipróbált rendszerek:
  •  Új generációs harci robotrepülők (RQ-180, Avenger)
  •  F.E.L. és kémiai lézerrendszerek fejlesztése, tesztelése légi és földi célok ellen
  • Új generációs tüzérségi lövedékek és rakéták (LRLAP) 
A valódi (és működő!) lézerfegyverek inkább emlékeztetnek távcsövekre, mint ágyúkra. Rossz hír a SW rajongóknak.

Fejlesztés alatt álló, gyakorlatban (még) nem alkalmazott elemek:
  •  Manőverező légiharcra és nagyléptékű csapásmérésre szolgáló harci drónok (RQ-180, X-47)
  •  Mágneságyúk
  •  Új kompozit páncélzatok és hibrid hajtású könnyen szállítható földi egységek (FCS, törölve; a fejlesztések jelentős része a mai elektromos autókban megtalálható)
  •  Egységes irányító rendszer (FCS, törölve)
A légiharc műholdakon keresztül vezérelt robotrepülőkkel mára valóság: az "űrháborús" terv java légköri eszközökre alapoz(ott), nem űrhajókra, ahogy a kommersz média sugalmazza.

Törölt vagy megszakított részek:
  •  Digitális katonai harci felszerelés "Future Soldier" (FCS, törölve)
  •  Földi fegyveres drónok "Terminátorok" (M.U.L.E., FCS, törölve, de újrakezdve, a fejlesztések jelentős része a mai őnvezető autókban megtalálható)
  •  Inteligens tömeggyártott kisméretű precíziós rakéták (XM501, FCS, törölve)
  •  Nagy mennyiségben "kiszórható" autonóm szenzorok (FCS, törölve)


Hadgyakorlat, nem filmforgatás! Az FCS program 2006-ra PS-kontrollelel vezérelhető drónokat és harci robotokat, exoskeletonokat, digitális megjelenítőkkel ellátott sisakokat, érintőképernyős katonai tableteket valamint 3D nyomtatókat fejlesztett ki. Bár Bush iraki háborúja miatt nem volt pénz befejezni a programot, de ma a többségünk kezében már megfordult valamelyik eleme. Amit a filmesek képzelnek a távoli jövő háborúinak az 2008-ban már elavult volt, az emberek elképzelése a jelenlegi haditechnikáról brutálisan le van maradva. Sajnos a SF2020 testvérprogramja nem készült el.

Mi NEM készült el?
  •  Új generációs olcsó működtetésű űrhajók
  •  Visszatérésre alkalmas újrahasználható űrrakéták (a SpaceX a projekttől függetlenül összehozta)
  •  Gyakorlatban működő, kistömegű F.E.L. lézerfegyver
  •  Nagyméretű űrállomások építéséhez (itt nagyjából a ISS méretének tízszereséről beszélünk) szükséges háttér
  •  Gyakorlatilag a FCS rendszer 90%-a (ment a levesbe az iraki háború költségei miatt).
A lézer fegyverek fejlesztése sokkal lassabban halad, mint tervezték.

Tehát az Űrhaderő nem Trump zseniális ötlete, vagy ostoba lázálma, hanem egy 20 éve futó célzott és megalapozott program, melynek számos eleme ma már a civil életben is elérhető. 
Kész lesz-e 2020-ra? Biztos, hogy nem, nagyjából 2030 lehet reális dátum HA meglesz a szükséges politikai akarat.
Gyökeresen meg fogja változtatni a háborúkat? Nem, nagyon meg fogja nehezíteni a gerilla típusú hadviselést, de nem tudja majd megakadályozni ez sem.

__________________________
Források:
  • USAF Research Report AU/ACSC/170/1998-04 - Space Force: 2020 (1997)
  • Air Force Doctrine Document 2-2. Space Operations (1997) 
  • Air Force Strategic Plan.1.6. (1997)
  • Air Force Space Command Strategic Master Plan 1997-2020. (1997)
  • Interim Report on Organizational and Management Structure for the National Security Space Components of the Department of Defense 1601. (2018)
  • GAO-03-1010R FCS report (2003) United States General Accounting Office
  • Lt Col J. Kevin McLaughlin (2001) Military Space Culture. - Commission to Assess United States National Security Space Management and Organization
  • Lt Col T. D. Bell (1999) Weaponization Of Space: Understanding Strategic and Technological Inevitabilities. - Center for Strategy and Technology Air War College Occasional Paper No. 6 
  • A.M. Robinson - B. A. Jones (1998) Distinguishing Space Power from Air Power: Implications for the Space Force Debate. -Air Command and Staff College
  • Maj. S. R. Petersen (1991) Space Control and the Role of Antisatellite Weapons. USAF, Air University Press, May 1991
  • Space Operations (2009) Joint Force Development Revision of Joint Publication 3-14.
  • Space Operations 3. (2013) Joint Force Development Revision of Joint Publication 3-14. 
  • Counterspace Operations (2004) Air Force Doctrine Document 2-2.1 
  • Strategic Master Plan FY06 and Beyond (2003) USAFSC
  • Air Force Instruction 10-503 (2010) Secretyry of the Air Force.
  • Maj. R. D. Moorehead (1998) Will We Needa Space Force? Military Review.
    Report of the Commission to Assess United States National Security Space Management and Organization. (2001) US DoD.

2018. június 9., szombat

Vérmedve

Az elmúlt napok eseményei sokat elmondanak a "magyarisztáni" média működéséről. A csongrád megyébe tévedt szerencsétlen medve, amit végigkergettek a fél régión végül a szegedi vadaspark alkalmazottja által lett leterítve. A médiahiszti és az állami túlreagálás tipikus esete.


2018. május 10., csütörtök

Csatahajók a XXI században?!

D. Trump legújabb ötlete, hogy a csatahajókat vissza kellene állítani az amerikai haditengerészet kötelékébe. Elsőre blődnek tűnhet az ötlet, de valójában lehet-e létalapja ennek? Milyen okok miatt lettek kivonva ezek a hatalmas hajók? Mi szerepük lehetne ma? Mit kellene átalakítani rajtuk? A következőkben ezt járjuk végig:
A – Tévhitek a csatahajókról!

B – Mi lehetne a szerepe a flottában?

C – Milyen lenne egy modern csatahajó?


A – Tévhitek a csatahajókról!

1- A csatahajók védtelenek a légierővel szemben!
Valójában a történelemben sokkal több anyahajó pusztult el légitámadásban, mint csatahajó, ennek az egyik fő oka, hogy a korszerű gyors csatahajók nagyon jól bírták a torpedók és légibombák találatát. Természetesen ez alól voltak kivételek is (az olasz hajókra mindez nem igaz). Ráadásul a csatahajók utólag is felszerelhetőek MINDEN olyan légvédelmi eszközzel, amivel a legújabb cirkálók rendelkeznek. Valójában a csatahajók nyílt tengeri csatában egy meglepetésszerű ellenséges légitámadást nagyobb eséllyel vészelnének át, mint az anyahajók.

http://www.bb62museum.org/images/BBNJ13.JPG


2 - A csatahajók lassúak!
Ez talán a legnagyobb téveszme. A gyors csatahajók (pl a BB-61 USS Iowa) 60 km/h feletti sebességre képesek, amellyel a legtöbb anyahajót (USS Gerald R. Ford) és a korszerű cirkálók jelentős részét (Ticonderoga-osztály) is lehagyják. Mindemellett hatótávolságuk is kiemelkedően nagy, a hideg háború és az öbölháború alatt is gyakran a csatahajókból töltötték újra a rombolók és cirkálók üzemanyag- és ellátmánykészleteit.

3 - A páncélzatuk ma már nem jó semmire!
Ez szintén téveszme, a csatahajók 250-350 mm vastag, különleges, a harckocsikénál keményebb oldalpáncélját a mai hajóelleni rakéták döntő többsége egyszerűen nem képes áttörni, akár többszöri találattal sem, a harckocsik elleni páncéltörő rakéták pedig nem okoznának elég kárt a hajó belsejében. Ez alól csak néhány olyan rakéta a kivétel, mint az SS-N-22. Kiemelendő azonban, hogy egy ilyen találat a szokatlanul erős rekeszfalak miatt nem lennének végzetesek feltétlenül a hajóra, ellenben az anyahajókat egyetlen ilyen találat is menthetetlenül a tenger fenekére küldené. Ez az aknákkal és torpedókkal szembeni védettségre is igaz, hiszen a csatahajók víz alatti része is több rétegű burkolatot kapott és különleges rekeszbeosztású, hogy a robbanási hullámokat a szerkezet elviselje.

4 – A csatahajók nem váltak be a világháborúban!
Az igazság az, hogy a háborúban nagymértékben befolyásolták a harcok kimenetelét a csatahajók. Nem csak a frontális csatákban, de a konvojok elleni rohamokban (Tipitz), a partraszállások támogatásában, és az ellenség fő erőinek lekötésében is kiemelt szerepük volt.
A csatahajókkal szembeni negatív szemlélet valójában a ritka kivételek hírhedtségéből fakadnak, mint Pearl Harbor, az angol déli flottilla pusztulása és a Jamató esete. A valóságban a csatahajók viszonylag kis veszteségekkel, nagy hatásossággal harcolták végig a háborút, azonban a korabeli propaganda (és így a fennmaradt film híradós felvételek) a repülőgépeket előnyben részesítettek és ebből elég torz módon képeződött le a valóság.

5 - A csatahajók könnyű célpontok ma már!
Tulajdonképpen egy csatahajó páncélozatlan részei is erősebb szerkezetűek, mint a korszerű cirkálók és rombolók, vagy akár anyahajók felépítménye, így ez az állítás blődség. Különösen, mivel a Crossroads teszt során több csatahajót atomrobbantásnak tettek ki. Sem a hajók alatt, sem azok felett, sem a közvetlenül mellettük robbanó atombombák nem tették tönkre a hajókat és a sérüléseket egy legénység könnyen kezelni tudta volna. Sok esetben egyébként teljesen harcképes állapotban maradtak a csatahajók a párszáz méterre tőlük felrobbantott hidrogén és atombombák ellenére.




6 - A csatahajók fenntartása drága!
Ez igaz, csak épp az összes hadihajóra igaz ez. A valóságban az Iowa-k működtetése a kilencvenes évek elején nem haladta meg jelentősen a Ticonderoga-osztályú cirkálók költségeit, miközben a harcértéke jelentősen meghaladta azt. Egy part menti város bombázása csatahajóval töredéke annyiba került, mint a légibombázás. Érteni kell, hogy a tengerpart (ami az USA célországainak jelentős részénél eléggé lefedi a „lényeget”) bombázása lényegesen olcsóbb a 400 $-ba kerülő ágyúlövedékkel, mint a 100 milliós gépekről ledobott 1 milliós bombákkal, vagy a cirkálók 2 milliós rakétáival. A mélységi célpontok elleni akciókban is olcsóbb volt a csatahajóról indítani Tomahawk cirkálórakétát, mint B-52-ről. Ráadásul ha a csatahajó lövi a földi célpontokat, akkor az anyahajó harci repülői ez alól tehermentesülnek, így jobban koncentrálhatnak az ellenség légierejére és hátországára, tehát az bevetett anyahajó harcértékét is növeli a csatahajó.
Image result for battleship missile

7 – A csatahajók fegyverzete semmire sem jó 1945 óta!
Valójában a hidegháborúban sikeresek voltak a csatahajók. Az US NAVY csatahajói képesek voltak a koreai háborúban géppuskafészek méretű célokat kilőni, Vietnámban felszámolták pár nap alatt a Ho-shi-min ösvényt egy, a tengerhez közeli szakaszán, amit éveken át hiába szórt éjjel-nappal napalmmal az USAF. A hidegháború második felében a New Jersey pár sorozattal megsemmisítette a szír légvédelmet és a tüzérség javát a Golán fennsíknál, miután ezzel a légierő felsült. Líbiában is jelentős szerepük volt.
Emellett a francia Jean Bart részt vett a szuezi harcokban, azonban a francia tengeren-túli hatalom csökkenése miatt a felújítás elmaradt. Az angol csatahajókat kiképzésre használták, illetve Hong-Kong visszafoglalásában részt vettek, de a gépészeti részük (nem kis részint a sietős gyártás miatt) idő előtt elkopott és felújítás helyett lebontották őket.

http://www.bb62museum.org/images/g435681.jpg

Jó-jó, de csak okkal dobták ki a csatahajókat a világháború után !!!!!!!
Valójában az angolok rongyosra használták a hajóikat, a hajóállományuk közel kétharmada elsüllyedt, vagy a tervezett élettartalma alatt elvárt teljesítmény többszörösét tette meg a Csendes Óceán harcai vagy épp az U-bootok kergetése közben és gyakorlatilag újjá kellett volna építeni gépészeti részeiket. A HMS Vaungardot pedig 1960-ig használták, amikor pedig azért vonták ki, mert az angol nagyhatalmi státusz megszűnt. A franciák elvesztették világhatalmi státuszukat, ezért a teljes flottát jelentősen leépítették, a Jean Bart így is részt vett több háborúban, egyszerűen széthasználták a tesztek során. A szovjetek soha nem is rendelkezetek modern csatahajókkal, a japánok és németek pedig háborús vesztesként nyilvánvalóan nem tarthatták meg azokat. Az USA pedig NEM vonta ki csatahajóit. a négy Iowa osztályú hajó részt vett a koreai, vietnámi, szíriai, líbiai és iraki harcokban is 1950 és 1991 között.
Azt is érteni, kell, hogy az ’50-es években senki nem számolt hagyományos harcokkal, a jövő háborúit egyszerű légi harcok során végzett szőnyeg-atombombázásnak képzelték el, így a csatahajók mellett a harckocsi programokat is jegelték (a NATO nem rendelkezett a T-54 elleni reális ellenponttal 1960-ig, amikor elkezdtek megjelenni az olyan járművek, mint a Leopard, az M60 és a Chieftain).
Emellett a repülőgépipar lobbiereje ekkor brutálisan nagy volt és sok esetben a repülőgyárak kilóra megvették a döntéshozókat, amikor határozni kellett a befektetésekről, pont ezért készült ebben az időszakban olyan sok, értelmetlen és repülni alig képes repülőgépszörny. Így az „anyahajók győzelme” NEM katonai, hanem KIZÁRÓLAG politikai kérdés volt. Egyébként a korra ez általánosan jellemző volt és a rengeteg bukott, a harci alkalmazásra teljesen alkalmatlan eszközök garmadája lett CSAK ÉS KIZÁRÓLAG azért kifejlesztve, mert 1-1 gyár jól feküdt valamelyik döntéshozónak a GAR rakétától a Bristol 188-on át (amin azért a Yak-38 és a F-102 is túltett) a Scorpion páncélvadászon keresztül a Pz68-ig. Persze ez nem jelenti azt, hogy a csatahajókat amúgy nem szerelték volna le, csak éppen ezt nem tudhatjuk, mert nem a harcászati szempontok döntöttek végül.
Végül hozzá kell tenni, hogy a háború előtti útkeresés jegyében elég rosszul sikerült kísérleti csatahajók is készültek, (a South Dakota és a Littorio kiváló példa) ezeket persze hamar leszerelték, ami nagyban hozzájárult a csatahajók gyors fogyatkozáshoz, hiszen pont a legújabb típusok voltak a leggázabbak több ország esetében. De alapvetően a csatahajók pont azért koptak ki, mert beálltak és széthasználták őket.



B – Mi lehetne a szerepe a flottában?

Mi lehetne a szerepe egy csatahajónak ma?
Egyszerű: ami a Kirov csatacirkálónak is az orosz tengerészetben, csak ennek még olyan páncélja is lenne, ami a mai tengerészeti fegyverek kb. 70%-a ellen véd és a nehézlövegekkel hatalmas pusztítást tud okozni  parmentén (ez rakéta póthajtásos gránáttal 200 km-t is jelenthet!). Ki kell ebben emelni azt is, hogy még mindig olcsóbb lenne az USA meglévő Iowa hajóit felújítani, mint új csatacirkálókat kifejleszteni és építeni.



C – Hogyan kellene egy modern csatahajó fegyverzetének kinéznie?

1) 6 db nagy űrméretű csatahajólöveg két toronyban. Ezekkel a hajó kifejezetten olcsó rombolólövedékkel is nagy pusztítást végezhet és hatásos (40m CEP, a cirkálórakétákkal egyenértékű pontosság!) támogatást nyújthat partraszálláskor. Ez a modern, rakétapóthajtásos technológiákkal könnyen növelhető akár 200km hatótávig, ami különösen a csendes óceáni és közel-keleti területeken döntő tűzerő lenne. Ezáltal a csatahajó úgy lenne képes több száz tonna lőszert célba juttatni, hogy annak költsége töredéke lenne egy anyahajó azonos bevetésének.

2) A hátsó torony eltávolítása után, annak helyére (akár a páncél alap megtartásával!) VLS blokkokban nagyszámú (akár 100+) rakéta elhelyezése indokolt. Ez egyben a misszióhoz igazított fegyverzetösszetételt is lehetővé teszi, hiszen a szabványosság miatt a következő eszközök bevetésére alkalmas:
  • RIM-66M Közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta
  • RIM-161 Ballisztikus fegyverek elleni, nagy hatótávolságú légvédelmi rakéta
  • RIM-162 ESSM légvédelmi rakéta
  • RUM-139 Tengeralattjárók elleni rakéta
  • RIM-174A nagy távolságú légvédelmi rakéta
  • BGM-109 Tomahawk cirkálórakéta
A hajó gépháza felett a meglévő vegyes Tomahawk-Harpoon indítóállványok helyett ezután itt csak a Harpoon fegyverzet maradna, amelynek számát lényegesen növelni lehete, 32-re.
Összesen tehát a 100-120 + 32 irányított rakétafegyver jelentős légvédelmi és tengeralattjáró-elhárító kapacitással ruházná fel a hajót, továbbá a szárazföldi csapásmérés lehetőségei jelentősen bővülnének, pusztán ez a Kirov csatacirkálókat elérő kapacitást tenne lehetővé az egyéb előnyök mellett..

4) A hajó légvédelmét jelenleg 4db Phalanx CIWS alkotja, ezt tehát jelentősen bővítené a Standrard rakéták jelenléte, valamint a korszerű manőverező, tengerszinten haladó hajó-elleni rakéták terjedése miatt a RAM rendszer telepítése is elképzelhető lenne. A elektronikai elemek számára szükséges hely többszöröse is rendelkezésre áll a hajón.

5) A hajó hátulsó taktusában felszabaduló hely lehetővé tenné a korábbi 3 helikopter és/vagy 9 UAV-ból álló felszerelés jelentős bővítését. A lövegtorony eltávolítása után a tatt "lecsupaszításával" a rendelkezésre álló terület triplájára növelhető, ezért jelentős számú (12+) felfegyverzett drón (UCAV) és 3-6 helikopter légi egysége elhelyezhetővé válik. Ezek pontos típus összetételét a mindenkori bevetés követelményeihez lehet igazítani. Ebben a futó, helyből felszálló UCAV fejlesztések is előrelépést jelenthetnek. Ezáltal a hajó kisebb hordozóvá válna, amelyen akár (a hátsó torony eltávolítása révén) rövid a faron kismértékben túlnyúló leszállópálya épülhetne VTOL repülőgépek számára, valamint bizonyos UAV-t indítására. Ilyen átalakításra számos sikeres példa volt a történelemben.

6) A hajó egyéb fegyverzete is bővíthető, bőséges hely van torpedók, kisebb ágyúk, gépágyúk számára, főleg ha a régi 5"-es ágyúk helyett, szóba jöhet akár a korszerű tengerészeti gyorstüzelő lövegek telepítése is.



Mivel a hajó páncélzata ma is kielégítő, e téren változtatás nem szükséges. A 307 mm vastag oldalpáncélt a kurrens hajóelhárító rakéták nem képesek áttörni, a hajóban jelentős kárt nem okoznának. Az olyan, tetemes kinetikus erővel becsapódó lövedékek, mint az SS-N-22 a páncélzat bizonyos részeit áttörhetik, azonban a hajó szerkezete így is lényegesen jobban ellenállna egy robbanásnak, mint a legtöbb kurrens páncélozatlan hajó, ide értve az anyahajókat is. Akna- és torpedóvégzettsége mai viszonylatban is kiemelkedő.

A hajó legjelentősebb hiányossága ma az elavult hajtóműben kereshető, bár a hajó a tévhitekkel ellentétben gyors (33 csomó = 61 km/h), de üzeme gazdaságtalan mivel nagy élőerőt igényel a működtetés. Ennek megoldására számos lehetőség van, a szükséges teljesítménykategóriában a katonai és a civil iparból egyaránt. Az US NAVY által használt gázturbinák megfelelő átalakítással a gőzturbinák helyére integrálhatóak, a kazántér pedig felszabadul egyéb funkciókra, így akár további helikopterek, UAV-k vagy rakétafegyverzet lenne elhelyezhető itt, vagy akár irányítóközpont, elektronikai hadviselést szolgáló rendszerek, továbbá akár mobil kórház is. Ezek akár moduláris rendszerben, cserélhető konténerekben is kialakíthatóak lennének. Természetesen a hajó felszabaduló tereiben kisebb partraszálló csónakok és tengerészgyalogos egységek is szállíthatóak lennének. Kiemelendő, hogy a várhatóan jelentős tömegcsökkenés miatt a hajó sebessége kismértékben nőhet is.



Összességében a hajók átalakítása bár tetemes költséget emésztene fel, nagy harcértékű, a világ "forró pontjain" jól használható hajó alakulna ki amely:
a) - Védett számos hajó elleni fegyvertől, amely a páncélozatlan egységek számára végzetesek lennének, amely különösen a tengerpart-közeli bevetéseknél döntő lehet..
b) - Fegyverzete alkalmas a partraszállások tűztámogatására, valamint az ellenség hátországának támadására nagy pontossággal és az anyahajóknál nagyobb költséghatékonysággal.
c) - A hordozott eszközök (UCAV, helikopter, motorcsónakok) alkalmas a nagyléptékű felderítésre és kiemelt célok megsemmisítésére.
d) - Hatalmas raktározási képességei miatt logisztikai támogatást tud nyújtani a flotta többi egységének(üzemanyag, lőszer, ellátmány...), kórház és vezénylési központ működhet rajta, miközben sebessége révén a rombolókkal és cirkálókkal is lépést tud tartani.
f) - Jelentős légvédelmi kapacitásai miatt kiegészíthetné az anyahajók szerepét, különösen a kismagasságban többszörös hangsebességgel, kitérő manővereket végezve haladó modern hajók elleni rakétákkal szemben.
g) - Adottságaival tehát nagymértékben megnövelné a flotta tűzerejét, szélesítené annak profilját. A csatahajók azonban NEM az anyahajók helyét vennék át, hanem azokkal kölcsönösen támogatnák egymást, a cirkálok és az anyahajók közötti űrt kitöltve.

A csatahajókkal kapcsolatos tévhitekről angolul értők számára remek összeállítás található itt:
https://www.youtube.com/watch?v=QR9xDHQX0AU